Őrízd Meg Magad Isten Szeretetében

Harmincöt évvel ezelőtt az Úr azzal terhelte meg a szívem, hogy egy gyermekotthont alapítsak Amityville-ben (New York, Long Island). Igazában úgy éreztem, hogy az Úr akarata van e mögött a terv mögött, de másfél év után az állam lehetetlen kötelezettségeket hozott fel. Azt kérték, hogy egy pszichológust alkalmazzunk, akinek ez lenne a főállása, ugyancsak egy papot és egy rabbit, ha katolikus vagy zsidó fiúknak adnánk itt otthont.

Csak négy fiút vettünk be a rövid idő alatt, amíg nyitva voltunk és miután bezártuk az otthont, nem hallottunk a fiúkról többet. Azóta is úgy érzem, hogy ez a próbálkozás egy minden idők legnagyobb bukásának bizonyult lelkészi munkám folyamán.

Múlt héten azonban kaptam egy levelet egy Clifford nevű férfitől a következő történettel:

“A gyermek ügynökség, 35 évvel ezelőtt az Amityville otthonba helyezett engem. Apám és anyám zsidók voltak, de miután elváltak anyám újra férjhez ment. Ő egy igazi lázadozó természetű nő volt, annyira, hogy engem egy katolikus iskolába helyezett. Ott 11 éves koromban meg voltam “hintve”. Hamarosan ezután az otthonunk teljesen összeomlott. Nekem kellett takarítani az egész házat, főzni, vigyázni a kis öcsémre és gondozni anyámat és mindemellett újságkihordó is voltam, korán reggel minden nap. Egyszer anyám szobájába be kellett törnöm, ahol a padlón találtam őt habzó szájjal és egy csomó üres orvosságos üveggel körülötte szétszórva.

Jártam egy nagy Katolikus Katedrálisba gyónásra, imádkoztam a rózsafüzérrel, de csak Istentől való félelemmel voltam eltöltve és meg voltam győződve arról, hogy Ő nem törődött velem.

Anyám és én nem voltunk annak tudatában, hogy a szociális munkás azért jött hozzánk, hogy engem áthelyezzen egy fiú otthonba. De én elszánt voltam arra, hogy elmeneküljek a mostoha apám gyalázkodásaitól és anyám öngyilkossági kísérleteitől. Így beleegyezve sorsomba a fiú otthonban találtam magam.

A házi szülők szerető és kedves emberek voltak. Tanítottak minket a Bibliára és templomba vittek.

Egyik nap egy kis templomba mentünk, ahol egy nagy sátor alatt egy úgynevezett keresztényi megújulásban vettünk részt. Én szívemben nagyon keserű és csüggedt voltam. Ebben a kicsi egyesületben a nagy sátor alatt éreztem először, hogy a Szent Lélek szívemet kezdte vonzani.

Egy este nem tudtam ennek többé ellenállni. A hosszú évek fájdalmai, zavarodottság és reménytelenség tört a felszínre, és fojtogatott engem.

Akkor halottam a lelkész hangját; “Jézus szeret téged”. Térdre borultam és imádkoztam: Isten én nem vagyok biztos benne, hogy te igazi vagy, kérlek, hogy bocsáss meg nekem, és légy szíves segíts rajtam. Nagyon nagy szükségem van valakire, aki szeretne engem, mert keserűnek, elvetettnek érzem magam, és telve vagyok zavarodottsággal.”

David pásztor, ez 35 évvel ezelőtt volt. Most pedig Isten prédikálásra hívott és teljes munkaidejű szolgálatra megyek.

Az Interneten találtam meg a nevét. Ez a levél egy “köszönöm” ami 35 évig forrott bennem. Csak szeretném megköszönni gondoskodását. Most már értem és tudom, hogy mi Isten igazi szeretete.”

Ez a levél arra egy bizonyságtétel, hogy semmi sem hiábavaló, amit Krisztusnak teszünk. Az a fiú otthon nem volt egy bukás, mert egy elveszett, összezavarodott zsidó fiú felfedezte az Úr szeretetét. Csak egy Isten iránt való rettegést ismert mielőtt abba a kis templomba belépett.

Milyen bánatos dolog az, hogy milliók, mint Clifford úgy nőnek fel, hogy semmit nem ismernek Isten szeretetéről. Sosem ismertek szerető szülőket és így nem tudják, hogy hogyan szerezzenek kapcsolatot egy szerető Atyával. Egy életen át félelmet, zavarodottságot és visszautasítást ismertek.

Ugyanígy tragikus az, hogy hívők sokasága, akik megkóstolták Isten szeretetét még nem tanulták meg, hogy hogyan lépjenek be az Ő szeretetének teljességébe. Ezek Isten szeretetét csak mint egy doktrínát értik; hallottak róla gyakran a szószékről prédikálni, de mégsem értik hogy hogyan tudnák magukat megtartani az Ő szeretetében.

A Szent Lélek újabban felszólította lelkem Isten szeretetét illetőleg. Júdás Apostol leveléhez vezetett: “Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván a Szent Lélek által, tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre (Júdás levele 2o, 21).

Amint olvastam ezeket a sorokat a Lélek halkan suttogta: “Dávid, te eddig még nem jöttél az én öröm-telt szeretetembe. Jól érted a teológiát, de gyakorlatilag még nem érezted az elragadtatást és nyugalmat azáltal, hogy szeretetemben tartod magad. Mostanáig úgy szólván “bokáig” sétáltál benne, de lehetőség van arra, hogy szeretetem óceánjában ússzál.”

A Biblia telve van Isten szeretetének igazságával. Néha azonban azon kezdek csodálkozni, hogy hogyan tud az Úr engem szeretni? Én nem kételkedem szeretetében, inkább kételkedek önmagamban, hogy hogyan tudom magam megtartani szeretetének tudatában és bizonyosságában?

Ezért írom ezt az üzenetet, hogy mindannyian többet tanuljunk és tudjunk arról, hogy miképpen tartsuk magunkat Isten szeretetében.

Isten szeretete részben az újjá-születésben nyilvánul meg számunkra. Ha kérdezel egy hívőt, hogy hogyan értelmezi az iránta való Isteni szeretetet, valószínűleg így válaszolna; “ Én Isten szeretetét abban értem meg, hogy Fiát adta, hogy meghaljon értem. ”Idézné János Apostol 3:16 versét; “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Az egy csodálatos pillanat, mikor felismerjük ezt az igazságot. “Isten szeretett engem mikor még el voltam veszve, tönkretett idegen voltam. Azáltal bizonyította szeretetét felém, hogy feláldozta saját Fiát értem.”

De kevés hívő tanulja meg, hogy hogyan őrizze magát ebben az Isteni szeretetben. Mi ismerjük a mi szeretetünket az Úr iránt, de ritkán keressük Isten felénk áradó szeretetének megnyilvánulását.

Valójában legtöbb hívő kevés bibliai igét tud idézni Isten szeretetéről, de Isten szeretetének felismerése és tudata a titok egy győzedelmes életre. Emberek sokasága válik lelkileg hideggé és lustává, mert tudatlanok a feléjük nyújtott Isteni szeretetről. Nem értik, hogy a leghathatósabb fegyverük sátán támadásai ellen az az, hogy teljesen meg legyenek győződve Istennek irántunk való szeretetéről amint azt a Szent Lélek kinyilvánítja.

Szeretnék három dolgot megemlíteni itt, amint ezeket a Szent Lélek megvilágított nekem, az Ő népe iránt érzett szeretetéről.

Jézus az Ő utolsó imájában mondta: “Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál, mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.”(János Apostol 17:24) Micsoda hihetetlen gondolat; Krisztust az Atya nagyon szerette még a teremtés előtt is. Mielőtt a kozmoszban valami is lett volna, mielőtt bolygók formáltattak, mielőtt a nap, hold vagy a csillagok és a föld meg lettek teremtve, mielőtt az ember létre lett hozva, az Atya szerette Jézust. Akkor Jézus ezt a nevezetes imát mondta: “…Te Atyám…szeretted őket a miként engem szerettél”(versek 21-23 ig). Ugyancsak imádkozott “… hogy az a szeretet legyen ő bennük, amellyel engem szerettél, és én is ő bennük legyek.”(vers 26) Jézus azt mondja itt, hogy “Atyám én tudom, hogy Te fogod szeretni mindazokat, akiket én be fogok hozni az én “testembe”.

Jézus szerint, Isten szemében Krisztus és az Ő egyháza az egy. Pál Apostol illusztrálja ezt az emberi testtel való összehasonlítással. Mondja, hogy Krisztus a “fej” és mi vagyunk a “test”, “… csontomból való csont, és testemből való test” (I Mózes 2:23).

“Isten mindeneket vetett az Ő lábai alá és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyház fejévé, mely az Ő teste, teljessége Ő neki, aki mindeneket betölt mindenekkel (Efézusbeliek 1:22, 23). “Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók.”(Efézusbeliek 5:30)

Ez abból következik, hogy mikor az Atya Jézust az örökkévalóság előtt szerette, minket is szeretett. Bizony, mikor az emberiség csak egy gondolat volt Isten örökkévaló tervében, az Úr tagjainkat számolta és megváltásunkat tervezte. “Aszerint amint magának kiválasztott minket Őbenne a világ teremtése előtt, hogy legyünk mi szentek és fedhetetlenek Ő előtte szeretet által.” (Efézusbeliek 1:4)

Én hiszek Isten korlátlan elő-ismeretében, minden-tudásában. Én elfogadom azt az elméletet, hogy az Atya tudta az örökkévalóság óta, hogy ki fog az Ő hívására válaszolni, hogy Krisztus képmására alakulhasson. Dávid a zsoltárokban írja, hogy Isten szerette őt már mikor az anyja méhében volt.

“Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből és bíztattál engem anyámnak emlőin. Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.” (Zsoltárok 22:1o, 11)

“Látták szemeid az én alaktalan testemet és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is amelyekben formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük.” (Zsoltárok 139:16) Lényegében Dávid azt mondja; “…mielőtt formám volt, Uram te ismertél engem és az összes tagjaim meg voltak számlálva.”

Isten mindig szerette Fiát és minket, mert az Ő szeretete örökkévaló: “… mert örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.” (Jeremiás 31:3)

“…és az Isten a mi Atyánk, aki szeretett minket és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg.” (2 Thessalonikabeliek 2:16”)

Jézus nem azzal szerezte az Atya szeretetét, hogy a keresztre ment, vagy mert engedelmes volt vagy mert szerette az Atyát. Senki sem tudja az Atya szeretetét elnyerni, semmiféle jótéttel. Ugyancsak Isten nem azon a napon kezdett minket szeretni mikor megbántuk bűnünket és befogadtuk Jézus Krisztust a szívünkbe, mint Urat. Nem kezdett minket hirtelen szeretni mikor engedelmeskedtünk az Igének és a Lélek szerint jártunk. Ti örökkévalóságtól szeretve vagytok.

Mióta szeretett Isten titeket? Mióta Ő létezik, mert Isten szeretet. Ez az Ő természete. Ő szeretett titeket mikor még bűnben voltatok. Ő szeretett titeket az anyátok méhében. Sem kezdete sem vége nincs az Ő szeretetének.

Mikor fog Isten megszűnni szeretni titeket? Akkor mikor a saját Fiát megszűnt szeretni, ami pedig lehetetlen. Krisztus mondja; “…mivelhogy az Atya szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket (János Apostol 13:1).

Így jobban megérthetjük, amit Júdás Apostol mond; “…tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében.” Azt mondja, hogy “ Tartsátok ezt az igazságot erősen magatok előtt értelmetek által, és sohase engedjétek el. Isten szeretetének ismerete a ti nyugalmatokra és erősségetekre van. Ez megszabadít és szabadságban fog tartani. János Apostol hozzáteszi, “nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy Ő szeretett minket és elküldte az Ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért, …Mi szeressük Őt, mert Ő előbb szeretett minket!” (János Apostol 4:1O,19)

Mindenki képes örömöt érezni és mutatni mikor a Szent Lélek érintése által jó hangulatban van, míg megpróbáltatások és kísértések nélkül él. De Isten azt akarja, hogy megmaradjunk az Ő szeretetében különösen mikor kísértések közepette élünk.

János Apostol egyszerűen elénk tárja, hogy hogyan tudjuk magunkat Isten szeretetében tartani: “És mi megismertük és elhittük az Istennek irántuk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad az Istenben marad és az Isten is Őbenne”

(I János 4:16) Röviden, “ha Isten szeretetében lakozunk”, Istenben tartjuk magunkat.

A szó “lakozunk” itt azt jelenti: “ maradj egy várakozó állapotban”. Más szóval Isten elvárja tőlünk, hogy minden nap felújítsuk szeretetünket Ő iránta. Abban a tudatban kell, hogy éljünk minden nap, hogy Isten mindig szeretett minket és mindig is fog szeretni.

Valóban sokan közülünk aszerint hogy hogyan érezzük magunkat; jól vagy rosszul, ki és be zökkenünk Isten szeretetéből. Csak akkor érezzük magunkat biztosan az Ő szeretetében, amikor jól viselkedtünk. De nem vagyunk biztosak benne mikor kísértéseken vagy megpróbáltatásokon megyünk keresztül ugyancsak mikor gyengeségünk miatt tökéletlennek érezzük magunkat. De ez az az idő, amikor speciálisan bíznunk kell szeretetében.

Az előző szövegekben azt mondja: “Akármilyen megpróbáltatással állsz szemben, soha sem kételkedhetsz az én szeretetemben, akkor fogsz úgy élni ahogyan szeretném, hogy éljél.”

Szenvedsz valamilyen nagy kísértésben? Valami régi vágy, amit gyűlölsz, vissza akar térni? Házasságod zavarokon és családod káoszon megy keresztül? Ezekben az időkben még inkább fontos, hogy Isten szeretetében tartsad magad. Tudnod kell, hogy mindezek ellenére és mindezeken keresztül az örökkévaló Atya még mindig szeret téged!

Csodálkozva kérdezhetitek; “Azt mondod, hogy Isten szeret engem és elnézi a tökéletlenségemet, bukásomat? Vakon elfordul a bűneimtől?” Nem! Ő meg fog fegyelmezni a “botjával”, de mindig szeretettel fogja javítani gyermekei hibáit.

“Mert akit az Úr szeret, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad.” (Zsidókhoz 12:6)

Az egyik ok amiért Isten szeretetét kimutatja számunkra mikor gyengék és bűnösek vagyunk, hogy visszavonjon magához minket.

Jeremiás a 31-ik fejezetben egy csodálatos illusztrációt mutat Isten szeretetére. Izráel egy visszahanyatlott állapotban volt, a nép a jólétben mindenféle gonoszságra adta magát. Bálványokhoz fordultak és házasságtörést, fajtalanságot követtek el. Elfelejtették Isten gyengéd kegyelmét. Hirtelen kéjelkedéseik “savanyúra” váltak. Érzéki éhségük kielégítésében keresett élvezeteiket elvesztették. Hamarosan felkiáltottak; “ Urunk, mi elveszettek vagyunk, nagy szükségünk van Te reád, hogy visszatéríts minket”. Isten halotta bűnbánatos siralmaikat és szerető szíve feléjük fordult. Megfegyelmezte őket a botjával és Izráel sírt,”…megvertél engem és megverettetem mint a tanulatlan tulok; téríts meg engem és megtérek, mert te vagy az Úr, az én Istenem. Mert azután, hogy megtérítettél engem, megbántam bűnömet…(Jeremiás 31:18,19)

Ekkor hallgass arra, amit Isten mond: “… hiszen valahányszor ellene szóltam, újra megemlékeztem ő róla, azért az én belső részeim megindultak ő rajta, bizony könyörülök rajta, azt mondja az Úr!” “… mert örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.” (vers 3)

Itt van az, amit Isten szeretetéről tudnotok kell: Isten népének azt mondja, “Meg kellett hogy fegyelmezzelek és az igazságot megmondanom, bűnöztél ellenem az irgalmam és kegyelmem ellenére amit feléd nyújtottam. Szeretetem ellen fordultál és elutasítottál engem. Mégis az én lényem mély együttérzéssel fordult feléd. Emlékeztem reád bajodban, és kegyelmes leszek feléd, szabadon megbocsátlak és helyreállítlak téged.”

Hóseás könyvének 3-ik fejezetében Isten a visszahanyatló Izráelt egy házasságtörő nőhöz hasonlítja. Mondja Hóseásnak: “Menj el újra, szeress egy asszonyt, akit szeret az ő társa és mégis házasságtörő, amint az Úr is szereti Izráel fiait, bár ők idegen istenekhez fordulnak…”(Hóseás 3:1)

Isten arra oktatta Hóseást, hogy adjon Izráelnek egy illusztrált üzenetet az Ő irántuk való szeretetéről még akkor is mikor megcsalták Istent. Mondta; “Bűnt követtél ellenem nem is titkoltad, mint egy utcai prostituált, de ennek ellenére hozzám vagy kötve házasság által és én szeretlek téged. Érted leszek, de te is légy most értem.”

Egy ilyen feltétel nélküli, újjáépítő szeretetet látok egy kedves, Krisztusban lévő nő-testvérünkben. Ezt írja; “Egy évvel ezelőtt névtelenül írtam egy levelet maguknak, imádságért mivel egy házasságon kívüli kapcsolatban éltem. Egy rémes gyötrelemben voltam a csalás miatt az életemben. Én igazán újjá született vagyok és a Szent Lélek a szívemhez beszélt. “ Most már visszatértem a férjemhez és az én csodálatos Uramhoz. Szükségünk volt gyógyulásra életünk sok részében, 43 év együttlét után. Az ön üzenete győzött meg és bátorított arra hogy Istenben való bizalmam feltartsam. Most már tudom és jobban látom mint valaha, hogy Isten szeret engem.”

Isten szeretetének egy erőteljes hatása volt ezen az asszonyon. Ugyanakkor a tudatlanság az Isten szeretetét illetőleg egy teljesen ellenkező hatást hozhat elő. Figyeld ezt a levelet egy másik asszonytól; “Olyan sokszor úgy éreztem, hogy Isten meg akart engem fogni mindenért, amit tettem, hogy megbüntessen és megverjen. Ezért nyers és haragos voltam mások felé, hogy rendbe szedjem őket. Most csak a kegyelem székéhez akarok futni szeretetért, és hogy megmutathassam ezt másoknak is. Belefáradtam az állandó bíráskodásba.” Köszönet Istennek, hogy ez a nő az Atya szeretetében kívánkozik lakozni.

János Apostol szerint Isten teljes, tökéletes szeretete Jézusban lakozik. Írja; “…És az Ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért…”(János evangéliuma 1:16)

Hogyan lettünk részese az Atya szeretetének? Krisztusban lévén szereztük azt. De kérdezheted, miért olyan fontos azt tudnom, hogy Isten szeretete Krisztuson keresztül kapható? Hogyan hat ez ki a mindennapi életemre? Ez a tudat több mint csak egy bibliai fogalom. Ellenkezőleg, a tudat hogy az Atya szeretetét Jézuson keresztül kaphatjuk, azzal van kapcsolatban, hogy hogyan vagyunk képesek magunkat az Ő szeretetében tartani. Azt nem elég tudni, hogy Isten mindig fog engem szeretni még az én küzdelmeimen keresztül is, Ő azt is kívánja, hogy ez a tudat az életünkre egy bizonyos hatással legyen.

Milyen hatással van Isten szeretete az életünkre? Hogy megértsük ezt igazán, nem lehet az emberi életből példaképet venni. Sok keresztény azzal felel Isten szeretetének megnyilvánulására, hogy beengedik a bűnt az életükben. Meggyőzik magukat, hogy ha “Isten feltétlenül szeret, akkor is kell, hogy szeressen engem, ha iszok, házasságtörésben és kéj-keresésben élek. Az Ő kegyelme nagyobb, mint az én bűneim!” Az ilyen ember Isten szeretetét megcáfolva él.

Krisztusra kell tekintenünk, mint példaképre. Jézus mondta, hogy az Atya szeret minket ugyanazzal a szeretettel, mint ahogyan Fiát szereti. Így nézzük meg, milyen hatása volt Jézuson az Atya szeretetének?

Az Atya szeretetének gyümölcse Krisztusban abban nyilvánult meg, hogy Jézus testét ajánlotta fel másokért mint egy élő áldozatot.

János Apostol írja;”… arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az Ő életét adta értünk.”

(I János levele 3:16) Ez volt Jézus szeretetének gyümölcse az Atya iránt: Feladta magát, mint egy áldozatot másokért.

A második része ennek a versnek megmondja Isten célját a mi életünkre; “…Mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket ami atyánkfiaiért.” (16-ik vers) Isten szeretete minket is arra vezet, hogy adjuk testünket mint élő áldozatot a felebarátainkért.

Gondolkoztál e valaha azon, hogy mit jelent igazán az, hogy feláldozod életed az atyádfiaiért? Pál Apostol nem arról beszél, hogy mártírokká váljatok, idegen országokban. Nem arról beszél, hogy oda add szerveidet másoknak és azt sem jelenti, hogy életed oda add egy kivégzési listán lévő bűnöző helyébe. Krisztus egyedül tette meg ezt az áldozatot!

Nem, csakis az a keresztény tud életet és reményt hozni embertársának, aki “halott”. Az ilyen szolga meghalt erre a világra, meghalt önmagának, büszkeségnek, becsvágyásnak és átadta magát Isten akaratának.

Ez a “meghalt” hívő engedélyt adott a Szent Léleknek, hogy lelki leltárt vegyen. Ő látja a szívben lévő leromlást és istentelenséget és hajlandó Isten oltárához menni, sírva; “Istenem tegyél engem teljesen magadévá, mindenem a tiéd,” Azt tudja, hogy csakis Krisztus vérével megtisztítva fogja tudni életét a felebarátaiért odaadni.

Ez a legfontosabb egyedülálló igazság, ami által képes vagyok a lelki harcra, a hadviselésre. Ha teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Isten hűséges és megbocsátva, megújít, helyreállít engem, akkor erőm lesz, hogy kísértéseknek ellent álljak. Tudom, hogy Ő velem van akármivel is kell szembe néznem és az egész úton szeretete velem marad. Néha elbukok, de tudom, hogy Ő várni fog reám a küszködések végén és szeretve általa fogok a felszínre jönni megint.

Szeretném, ha elolvasnátok ezt az erőteljes levelet, amit egy megtért boszorkánytól kaptunk. Az ő története egy élő illusztrációja annak, akit Isten szeretetében tartott;

“Kedves Dave pásztor, 20 évvel ezelőtt, 10 év boszorkányság gyakorlása után, Jézushoz tértem meg. Azelőtt kártyából olvastam a jövőt, szellemidézést rendeztem az otthonomban. Jól ment minden, egyre gazdagabb lettem, drága sport autó, stb…

Mikor Krisztusnak adtam életem, Sátán megjelent, hat héttel később, a hálószobámban. Azt mondta, hogy a Dél fő-boszorkánya lehetek, ha megtagadom Jézust. Megbénította a testem a nyakamtól lefelé és az ágyhoz szögezett engem. Én nem láttam Jézust a szobában, de éreztem, hogy megjelent. Bejött a szobába és Lucifert nevén szólította, mondván; “ő nem lehet a tied, ő az enyém.” Sátán kisompolygott a szobámból, mint egy megszidott kutya, rémes szagot hagyva maga után.

Most 2o év után, szolgálva az Urat, sok boszorkányságot látok az egyházban. Amikor valaki jön valakihez egy próféciával, vagy valaki múltjáról kezd beszélni, valamiről, ami a vér által (Jézus vére) meg lett tisztítva, az egy “tisztátlan szellem” (familiar spirit). A Szent Lélek soha nem hozza fel a múltat, ami a “vér alatt” van. Ha bűneid meg lettek bocsátva, akkor csakis az ördög fog emlékezni azokra.

Ugyancsak olyan sok “megnyilvánulást” látok, amit a Szent Léleknek tulajdonítanak, de igazán az “emberre” vonják a figyelmet. A Szent Lélek azzal az egyetlen egy céllal jön, hogy Jézusra fordítsa a szemeket. Ha egy megnyilvánulás egy személyre összpontosítja a figyelmet, biztos lehetsz benne, hogy az nem Istentől van.”

Ez a kedves nő egy meggyőző áldozat. Még most is sok megpróbáltatással áll szemben. Egy tolószékhez van korlátozva és borzasztó fizikai fájdalommal él. Néhány keresztény azt is javasolta neki, hogy még mindig az ördög hatalma alatt van, mert nem lett meggyógyítva. De Ő bízik Isten szeretetében, tudja, hogy meg van bocsátva a boszorkányság miatt és teljesen fel lett az alól szabadítva. Semmi sem tartja őt vissza attól, hogy szeretettel beszélje az igazságot felebarátainak.

Így fejezte be levelét; “Istennek tiszteletet és dicsőséget tulajdonítok, amiért szeretetét megmutatta nekem.” Tartsd, őrizd magad Isten hatalmas szeretetében, mint ez a nő, mert ez lesz a te erőd mindenen keresztül!