A pohár, amelytől reszketsz

“Ébredj, ébredj, szedd össze erődet, ó Úrnak karja! Ébredj, mint hajdanában, az ősrégi nemzedékek idején! Hiszen te vágtad ketté Rahabot, te döfted le a tengeri szörnyet!...Ébredj már, ébredj már, kelj föl Jeruzsálem! Kiittad már a harag poharát, melyet az Úr keze tartott eléd, az öblös poharat, amelytől tántorogsz, kiittad, kiürítetted..."

“Ezt mondja Urad, az Úr, Istened, aki népéért perel: kivettem már kezedből a poharat,, melytől tántorogsz, nem kell tovább innod haragom öblös poharából.“ (Ézsaiás 51:9,17, 22, kiemelés tőlem)

Ebben a erőteljes próféciában, Ézsaiás azt mondja, hogy Isten minden nemzet kezébe "a reszketés poharát" adta. Ez a pohár az Úr munkája, telve a félelem, reménytelenség és tanácstalanság borával.

Ézsaiás a babiloni fogságban lévő népnek írta ezt. Főleg azoknak, akik igazak maradtak, és folyamatosan keresték az Urat még abban a gonosz társadalomban is. Ez az ige egy szent maradékhoz szólt, akik nem adták át magukat az őket körülvevő anyagiasságnak és érzéki dolgoknak.

Ézsaiás sokat írt az utolsó napokról, és több bibliakutatóval együtt hiszem, hogy ez a mai egyházra is vonatkozik. Tényleg, ez mindazokhoz szól, akik keresik az Urat és szeretik igazságosságát a gonosz időkben is. Más szóval, ugyanazt a tántorgást okozó poharat, amit Isten Babilon, Asszíria, és a körülöttük élő nemzetek kezébe adott, a mai nemzetek kezébe is tette.

Ézsaiás a nehéz, kaotikus időkben adta ezt ez üzenetet, amikor minden nemzet ivott a gonoszság poharától. Isten népe eltelt félelemmel ebben az időszakban, olyan rettegéssel, amely a mai napokat is tükrözi:

1. Mindennapos félelemük az volt, hogy mindenüket elvesztik az őket körülvevő világ kaotikus körülményei között.

Az Úr azt mondta Babilonban lévő maradék népének: “Elfelejtetted alkodódat, az Urat, aki az eget kifeszítette, és alapot vetett a földnek? Miért rettegsz szüntelen, mindennap az elnyomó izzó haragjától, mellyel el akar pusztítani?“ (Ézsaiás 51:13). Isten tehát ezt mondta népének: “Azt hiszed, hogy elfogy a kenyered, hogy elszegényedsz. Tekintetedet az elnyomóra szegezted, nem az Ellátódra.”

A tény az, hogy ezek között voltak olyan emberek, akik gyermekként látták amikor szüleik Izraelben elvesztették otthonaikat. A megszálló babiloni hadsereg elvette minden vagyonukat és tulajdonukat. Most pedig a perzsák fenyegették megszállással és pusztulással Babilont. Ettől pedig Isten népe újra erőtlennek érezte magát. Ott kellett állniuk és nézniük, amint a nemzetközi válság a körülöttük lévő társadalmat megrázta.

Ezeknek az izraelitáknak a félelem megragadta a szívét és folyamatosan kínozta őket. Egyre növekvő félelemmel figyelték, hogy megint mindent el fognak veszíteni amit rabságuk éveiben építettek. El tudjátok képzelni ez a helyzetet? Íme, itt van Isten kedvelt népe, imádkozik, keresik orcáját, de közben isznak a reszkető félelem poharából. Azon tűnődtek: “Hogyan fogunk megélni? Hogyan látjuk el családunkat?" Ez szimplán az életben maradás miatti félelem volt.

2. Attól is féltek, hogy a babiloni szellemiség elrabolja gyermekeiket.

“Fiaid alélten feküdtek minden utcasarkon” (51:20) Az aggodalom elterjedt az istenfélő szülők között gyermekeik miatt. Ez a félelem olyan hatalmasra nőtt, hogy még a leghűségesebbek között is egyfajta részegséget okozott. Röviden, látták, amint a gyermekeik egyre érzéketlenebbé válnak Isten iránt a gonosz babiloni társadalomban. A fiatal nemzedék szíve megkeményedett amint átadták magukat a testi vágyaknak, érzéki dolgoknak, materializmusnak. Végül az Úr “gyengeséget, aléltságot” küldött az ifjakra, hogy megfeddje őket hitüktől való elfordulásuk miatt.

3. Féltek az őket körülvevő nemzetetket sújtó súlyos csapásoktól és rémtettektől.

“Két dolog történt veled, még csak nem is szánnak, pusztulás és összeomlás, éhinség és fegyver, és még csak vígasztalód sincsen.” (51:19) Ézsaiás nem sorolja fel a kaotikus csapásokat amelyekkel Isten népe szembenézett az akkori időkben, de azt mondja, hogy ezeket az eseményeket hozzáadta a remegést okozó poharukhoz. A nemzetközi színtéren bekövetkező válságok csak növelték személyes válságuk nagyságát.

4. Nem volt olyan vezetőjük, aki ki tudta volna vezetni őket a válságból.

“Fiai közül, akiket szült, nem állt mellé egy sem. Fiai közül, akiket fölnevelt, nem fogta kézen egy sem.” (51:18) Nem volt király, herceg, politikai vezető aki reményt hozott volna a népnek. Senki sem adta meg a szükséges választ amelyre olyan kétségbeesetten vágytak. Ehelyett hamis próféták tömegei hazugságokat hirdettek, jólétet prófétáltak miközben saját vagyonukat növelték. Nem volt egy igaz, reményt adó és békét hirdető hang sem az országban.

“Ébredj, mint hajdanában, az ősrégi nemzedékek idején” (Ézsaiás 51:9) Ne értsük félre, ez a vádlás hangja volt. Azt jelentette, hogy Isten alszik, nem törődik népével. Valójában ezt mondták: “Uram miért nem csinálsz valamit? Hol van a megígért hatalmad? Csinálj valami hasonlót mint amikor átvezetted népedet a Vörös-tengeren. Cselekedj úgy, mint az ősi időkben.”

Csak gondold át mit is mondott itt Isten népe. Vádolva kiáltották Annak, Aki soha nem merül álomba, akinek karja állandóan ki van nyújtva védelmükre, hogy "Isten, ébredj fel!" Gondolj bele. Ugyanezek az izraeliták prédikálták, hogy Isten a régi csodák hatalmas Istene, mégis kicsiny hitük volt arra, hogy Isten jelen bajukban is akar csodát tenni.

Mondd, miben különbözik a mai egyház tőlük? Mi is hosszú prédikációkat tartunk az Úr múltban véghezvitt hatalmas csodáiról: Istenről aki vizet fakasztott a sziklából, aki kenyeret adott a mennyekből, aki feltámasztotta a holtat. De úgy mint Isten népe Babilonban, hitünk nagyon sovány az Úr akaratát illetőleg, hogy csodákat műveljen a jelen óra szükségében. Énekeljük, hogy milyen hatalmas, prédikáljuk, hogy imáinkra válaszol. Ennek ellenére aggódunk, hogy honnan fog jönni a pénz jövő hónapban; aggódunk gyermekeink miatt; rágódunk azon, hogy hogyan fizetjük ki a hitel törlesztőrészletét. Mi is a tántorgás poharából iszunk, amely telve van hitetlenséggel.

Gondolj a hasonlóságokra a mi félelmeink és a Babilonban élő izraeliták félelmei között. Úgy látom, hogy ugyanaz a négyféle félelem áraszt el minket, mint ami megfertőzte Izraelt.

1. Mindennapos félelem, hogy mindent elveszítünk .

Az Egyesült Államok ingatlanpiaca a Nagy Gazdasági Világválság óta tapasztalható legnagyobb válságot éli át. Az ingatlanok árai a mindenkori feljegyzések szerint most estek a legnagyobb százalékban. Másfél millió embert fegyeget otthonának elvesztése.

A legnagyobb és legmegbízhatóbb bankintézményeinket arab és kínai pénzzel kell megtámogatni. Kína eddig 650 milliárd dollárt adott bankrendszerünk megmentésére, és ki kellett segítenie nemzetünk legnagyobb biztosítóit is.

A süllyedő gazdaság lett az első számú gond az iraki háború vagy a terrorista fegyegetettség előtt. A részvénypiac hullámvasútként száguld és minden oldalról a mély gazdasági recesszió bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztetnek. Még a kongresszus is beleegyezett hogy minden háztartás kapjon csekken pénzt, hogy ez fellendítse a gazdaságot, de az emberek félnek elkölteni azt.

2. Egyre nagyobb a félelem, hogy gyermekeinket elveszítjük.

Az egyetemek környékén az alkoholizmus járványként terjed. Még a gazdag városrészek iskoláiban is nehéz olyan diákot találni, aki nem iszik, vagy szív füvet; sokan már most komoly függőségben vannak. A crystal meth (házilag előállítható anfetamin származék, USA-ban igen elterjedt. a ford. ) új, olcsó és gyors kábítószer, amely a városokban és falvakban egy teljes generációt tart pokoli karmaiban. Egy korábbi szenvedélybeteg, akit az öngyilkosság határára sodort a drog, elmesélte nekem, hogy a crystal meth olyan hatású mint 1000 szippantás kokain.

Amint a közelmúltban egyre több lövöldözés történt az iskolákban, a szülők félelemmel küldik gyermekeiket főiskolára és középiskolába, még a magániskolákba is. Amikor az egyik illionisi egyetemen elkezdődtek a lövöldözések, az egyik gazdag apa kibérelt egy felderítő helikoptert, hogy függeszkedjen a fölött az egyetem fölött, amelybe a lánya járt. Az egyetem területén zavargást észleltek, és az apa azt akarta, hogy lövöldözés esetén mentsék ki a lányát.

Apaként és nagyapaként fájdalommal telik meg a szívem a mai fiatal nemzedék miatt, akiket az ördög elfogott és rabságban tart. Mint más szülőket, engem is az kísért, hogy elárasszon a félelem ezért, de azt is tudom, hogyha ezt megengedem, akkor én iszom meg a levét.

3. Az egész világ reszket a terroristák, éhínség, és nyomor miatt.

Jelentések szerint 50,000 ember hal éhen Kongóban. Szudánban etnikai tisztogatás miatt 300,000 férfit, nőt és gyermeket űztek el lakóhelyükről. Kenyában különös kegyetlenséggel terrorizálják a lakosságot, tömegeket mészároltak le a városokban és falvakban. Csád polgárháború alatt áll. Nigéria társadalmi válságba zuhan. A Közel-Kelet továbbra is a terror és a félelem üstjében forr.

Isten lágyítsa meg szívünket az ilyen tragédiák láttára. Szolgálatunk napi kapcsolatban van Kenyával, ahonnan halljuk, hogy a gyülekezetek és törzsi vezetők a káosz ellenére is egységre hívnak.

4. Az egész világ egy megváltót keres, egy vezetőt aki megoldást fog találni az jobban tornyosuló problémákra

Az Európai Unió terveket készít egy olyan "szuperelnök" beiktatására, aki eddig példátlan nagy hatalommal rendelkezik és egy központi haderőt állít fel. Mindeközben a világ a Megoldás Emberének megjelenésére vár. Egyik politikus a másik után tesz hihetetlen ígéreteket, és azzal dicsekszik, hogy mindent rendbe fog hozni. Minden új arccal új remény ébred az emberekben. De minden felemelkedő vezető végül megoldás nélkül végzi. Minden átfogó megoldás végül füstbe megy. A csalódások sorozata fogja előkészíteni a színt az Antikrisztusnak.

Ézsaiás mondja, hogy még a “az egyház fiai” sem képesek vezetésre. Csak gondold meg, minden elnökválasztási kampányban a politikusok azzal dicsekednek, hogy ők az egyház fiai. Gondolj a mostani kapmány elnökjelöltjeire: az egyik jelölt mormon volt, a másik baptista szolgáló, a harmadik Krisztus Egyházából való. Mind Jézusról beszél és a Bibliát viszi magával, és az egyikük pedig "A céltudatos élet“ c. könyvet. De az ige mondja, “Fiai közül, akiket szült, nem állt mellé egy sem. Fiai közül, akiket fölnevelt, nem fogta kézen egy sem.” (Ézsaiás 51:18)

Senki nem tudja mi a válasz az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetre, a háborúra és az egészségügyi problémákra. Az egyre növekvő problémák teljesen megoldás nélkül állnak. Az igazság az, hogy csak egyetlen “Megoldás Embere” van a világon: Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus. Ő képes egyedül kezünket megfogva békére, reményre és győzelemre vezetni.

Mit ígért Isten, mit fog tenni rettegésünk poharával? Ézsaiás ezt mondja: “Ezért halld meg ezt, te szegény, aki részeg vagy, de nem bortól” (Ézsaiás 51:21) Itt van a felhívás számunkra, figyelni és hallani kell attól, aki “Istened, aki népéért perel...” (51:22) Az Úr lényegében ezt mondja: ”Azokhoz akarok szólni, akik szeretik az igazságosságot, akik engem keresnek, de a félelemtől részegek.”

“Kivettem már kezedből a poharat, melytől tántorogsz, nem kell tovább innod haragom öblös poharából” (51:22) Isten kinyilatkoztatja: “Gondoskodtam arról, hogy soha többé ne kelljen innotok a tántorgás poharából. Csak az istentelenek fognak inni haragom poharából, de gondoskodtam arról, hogy ti az élet szökőkútjából igyatok.”

Szeretteim, az Úr soha nem akarja hogy pánikban és rettegésben éljetek. Még az Ószövetségben is az Úr népe, akik bíztak benne és ígéreteiben nem inogtak meg a körülöttük lévő káosz alatt. Habakuk próféta életében látjuk ezt, aki a végső napokról kapott látomást. (Habakuk 2:3)

Habakuk egy olyan népet látott az utolsó napokban, akik nem voltak leterhelve kapzsisággal és vágyakkal. Látomása szerint a borzalmas erőszakosság szelleme fog feltámadni azokban a napokban (lásd 1:9) Habakuk mindezekről ezt mondta: “Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett, neked is innod kell majd, támolyogni fogsz, amikor neked nyújtja az Úr jobbja a poharat, a szégyen borítja dicsőségedet.” (2:16)

Tudjuk, hogy a próféta mindig először saját nemzedékéhez beszél, Habakuk szerint azonban ez a prófécia a mi nemzedékünkhöz is szólt. Ezt mondja: “Ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.” (2:3, kiemelés tőlem) Habakuk látta a tántorgás poharát: “Halottam és reszketett a szívem...fájdalom járja csontjaimat, reszkető lélekkel járok.” (3:16)

Ezt az istenfélő, imádkozó prófétát, akit egy időre úgy megterhelt a sok rettenetes esemény, hogy reszketéssel töltötte el, a Szent Szellem prófétálásra késztette: “Habár a fügefák nem fognak virágozni, a szölőtőkéken nem lesz gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek ennivalót. Kivész a juh, az alkolból és nem lesz marha az istálóban; de én vígadozni fogok az Úr előtt, örvendezek szabadító Istenem előtt. Az Úr, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem.” (3:17-19)

Isten elvette a rettegés poharát szolgájától, Habakuktól. És ugyanígy fog tenni a hozzá hűségesekkel is.

Isten maradék népe hűségesen kereste jelenlétét. De az Úr valami mást is akart látni bennük. Emlékeztek, hogy a múltban ezt kiáltották: “Ébredj, szedd össze erődet ó Úrnak karja!” És hogyan válaszolt az Úr?

Ezzel az igével válaszolt: “Ébredj, ébredj, kelj föl, Jeruzsálem! Kiittad már a harag poharát, melyet az Úr keze tartott eléd” (Ézsaiás 51:17) Másszóval: "Nem, te kelj fel Izrael! Te vagy az, aki alszik, aki félelemtől lett részeg.” "Igéimet adom a szádba és kezem árnyékával takarlak be..az én népem vagy!...(mégis) a harag poharából ittál, az öblös pohárból, amelytől tántorogsz.” (51:16,17)

Sok hívőről hallok, akik már ittak a kétségbeesés poharából. Olyan sok bajjal néztek szembe, olyan sok válságot viseltek el, hogy kimerültek, képtelenek egy új bajjal, egy új félelemmel szembenézni. Reménytelenül le vannak törve. Ez a vég, nincs több erejük.

Mit mond Isten az ilyen aggodalomtól remegő, félelemmel telt embereknek? Mit mond azoknak, akiknek szívük megáll a félelemtől, szemüket pedig a következő szerencsétlenség megjelenésére szegezik? Ezt az igét adja: “Ébredj, ébredj, kelj föl!” (51:17) Ez a feltétel amit Isten elénk helyez, hogy elvehesse a poharat tőlünk, “Keljetek fel! Álljatok ki!”

Szeretteim, mindaz ami jönni fog; gonosz emberek akik egyre gonoszabbak lesznek, a gazdasági válság egyre komlyabbá válik; Isten népének ezekkel szembenézni többre van szüksége mint felemelő prédikációkra. Többre van szükségük, mint jól hangzó igehirdetésekre, amelyek rövid életű hitet ébresztenek. Egy férfi ezt írta nekem, “Utóbbi üzeneteidben úgy tűnik ismétled magad. Egyik a másik után az elkeseredett hívőket próbálja bátorítani. Úgy tűnik, hogy kevesen tudják megtartani hitüket anélkül, hogy valaki állandóan ne erősítené azt. Hát nem ismerik a Bibliájukat?”

Pontosan emiatt aggódott Isten az izraelitákkal kapcsolatban. Mi volt az Úr válasza vádjaikra? “Én, Én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsára jut? (Ézsaiás 51:12) Vagyis: "Igémet szátokba adtam. Kezemmel takartalak be. Megesküdtem, hogy azén népem vagytok. Mégsem hiszitek, hogy hűséges leszek adott szavamhoz. Még mindig azoktól az emberektől féltek akik úgy elhalnak mint a fű.”

Pál prédikálta: “...igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint” (Róma 12:3) Minden hívő egy bizonyos mértékű hitet kapott. Ezt a mennyiséget pedig megrendíthetetlen, megingathatatlan hitre kell felépíteni.Hogyan fog ez megtörténni? Amint a hit növekedik, csakis egy módon fog megerősödni: Isten Igéjének hallásával és az abban való bizalommal.

Az Úr soha sem fog lehetetlent kérni tőlünk. Számunkra pedig lehetséges, hogy felrázzuk magunkat és rákérdezzünk: “Miért félek? Miért ülök az elkeseredettség hullámvasútjára? Miért esek pánikba, ha a jövőre gondolok?”

Ez pedig azért van, mert nem adtuk életünket, családunkat, egészségünket, állásunkat, otthonunkat teljes mértékben Isten hűséges kezébe. Hitünk nem emelkedett arra a magaslatra, amelyről kijelenthetnénk: “Az én Uram igaz és hűséges. Habár számtalanszor hibáztam, Ő soha nem hagyott cserben. Akármi is jön, életemet és jövőmet az Ő gondjaira bízom.”

Hogyan tudjuk ezt megtenni? Azáltal, ha megragadjuk a számunkra adott Igét: “Ezt mondja Urad, az Úr Istened, aki népéért perel: kivettem már kezedből a poharat, melytől tántorogsz, nem kell tovább innod haragom öblös poharából.” (Ézsaiás 51:22) Lényegében azt mondja: “Nem alszom. Ugyanaz az Isten vagyok aki megnyitotta a Vörös-tengert, aki feltámasztja a holtat és aki ellát téged is. Nem kell hogy népem a félelem fogságában éljen”

Amint hitből kiállunk, a félelem hirtelen jövő hullámaival találkozunk szembe. De ellene kell állni ezeknek a félelmeknek - megragadva Isten igéreteit teljes meggyőződéssel, hogy Ő képes megtartani mindazt amit rá bíztunk. Ekkor nem kell többé a kétségbeesés borát innunk.

A tény az, hogy minél sötétebbé válnak napjaink, Isten népének egyre inkább ilyen hit által kell élni. Egyébként Istent hazudtoljuk meg ha pánikba esünk és félünk. A Newsweek c. folyóirat egyik nemrégi cikkében egy fiatal lány mutatott ilyen erőteljes hitet. Egy Newarkból Párisba tartó repülő erős turbulenciába jutott és az utasok pánikba esve félelmükben kiabálni kezdtek. Ezalatt egy 16 éves lány teljes nyugalommal olvasta a Bibliáját. Később amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem félt amikor mindenki körülötte reszketett a félelemtől, így válaszolt: “Bibliámban Isten megígérte, hogy vigyáz rám. Így csak bizalommal imádkoztam."

Most az egész világ erős turbulencia előtt áll. Olyan esemének következnek, amelyek természetes módon pánikot és félelmet okoznak. De Isten ezt mondta nekünk: “Igém bennetek van, betakartalak kezeimmel benneteket. A GYERMEKEIM VAGYTOK.” Itt az idő, hogy bekössük biztonsági öveinket, kinyissuk a Bibliát és beszélgessünk Atyánkkal igéjén keresztül. Megígérte, hogy nem esünk el: “mert ezt mondja Dávid róla; Láttam az Urat magam előtt mindenkor, mert jobbom felől van, hogy ne inogjak” (ApCsel. 2:25)

Sürgetlek, hogy tedd magadévá Ézsaiás erőteljes szavait:

“Tekintsetek föl a magasba és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni. Miért mondod ezt Jákob, miért beszélsz így Izráel: Rejtve van sorsom az Úr előtt, nem kerül Isten elé ügyem. Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy az örökkévaló Isten az Úr? Ő a földkeregség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.

Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40:26-31)