Mi, keresztények nagyon sokat küzdünk azért, hogy megtaláljuk Isten akaratát az életünkre. Ha pedig úgy hisszük, hogy megtaláltuk, keményen dolgozunk azért, hogy lássuk beteljesedni az életünkben.

Meg vagyok győződve arról, hogy az Isten akaratának megtalálására irányuló küzdelem - benne élni, járni, látni beteljesedni - a legnagyobb harcaink egyike is lehet. A küzdelem pedig felerősödik, amikor nehéz körülmények között találjuk magunkat.

"Imé az én szolgám akit gyámolítok, az én választottam akit szívem kedvel, lelkemet adtam ôbelé, törvényt beszél a népeknek. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyerta belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. Nem pislog és meg nem reped míg a földön tövényt tanít és a szigetek várnak tanítására." (Ézsaiás 42 1:4)

"És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sõt ráadást adnak néktek, a kik halljátok. Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van." (Márk 4, 24-25)

Jézus tudta, hogy ezek a szavak különösen hangzanak a nem szellemi fülek számára. Így hát az üzenetet megelõzõen azt mondta, "Ha valakinek van füle a hallásra, hallja" (4, 23). Lényegében ezt mondta nekünk, " Ha szívetek nyitva áll Isten szelleme elõtt, akkor meg fogjátok érteni, amit mondanom kell nektek."

CMeg vagyok róla győződve, hogy Isten olyan közel próbál jutni népéhez mint soha azelőtt.

Ahogy az Ige előre megírta, az ördög hatalmas haraggal leszállt, jól tudva, hogy rövid ideje van hátra. Most pedig Isten népének szüksége van a Szent Szellem erőteljes kiáradására, egy természetfeletti érintésre, amely hatalmasabb, mint ami Pünkösdkor volt.

Pál azt írja, "Áldott legyen az Isten és a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban" (Efézusbel. 1: 3). Pál lényegében azt mondja nekünk, hogy Mindazok, akik Krisztust követik, minden szellemi áldással meg vannak áldva a mennyekben ahol Krisztus is lakozik. Micsoda hihetetlen ígéret Isten népének!

De az ígéret csak üres szavak, ha nem tudjuk, hogy melyek azok a szellemi áldások. Hogyan leszünk képesek élvezni az Isten által adott áldásokat, ha képtelenek vagyunk felfogni, hogy mit jelentenek?

“…Mert az Úrnak öröme a ti erősségtek.” (Nehemiás 8:1o) Ezek a szavak a Izráeliták

Babylonból való visszatérésük után voltak kihirdetve. Ezsdrás és Nehemiás vezetésével a nép felépítette Jeruzsálem falait és a következő lépés, ami előttük állt, a templom felépítése és a nemzet helyreállítása volt.

Péter az utolsó időkről beszél első levelében. Nyíltan kijelenti: “Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenek előtt az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek, mert a szeretet sok bűnt elfedez.” (1Pt. 4:7-8)

Péter ugyancsak megemlítette az utolsó napokat második levelében. Továbbá megemlítette saját meghatározott élet idejét a földön. Azt mondta az egyháznak: “Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat” (2Pt. 1:14) Más szóval “Isten megmutatta, hogy napjaim ezen a földön rövidek.”

Ézsaiás 51-ik fejezetében az Úr egy erôteljes üzenetet küldött azoknak akik igazságban éltek. Így kiáltott, "Hallgassatok rám, kik az igazságot követitek, kik az Urat keresitek,."(Ézsaiás 51:1) Egy pár verssel késôbb megint szólt, ".kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem." (51:7)

“Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lesz és hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének.” (Ézsaiás 9: 6)

Ézsaiás itt egy megváltóról beszél, egy csodálatos békesség fejedelméről beszél aki jön, hogy birodalma felett uralkodjon. Ez a királyság olyan emberekből áll akik teljesen a fejedelem uralma alá vetik magukat. És a fejedelem saját maga ellátja ezeket egy szerető tanácsadással, vezetve és irányítva életüket.

“Korán reggel, amikor elmentek a fügefa melett, észrevették, hogy az gyökerestől kiszáradt. Péter visszaemlékezve így szólt hozzá: “Mester, nézd a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.” Jézus így válaszolt nekik: “Higgyetek Istenben!”

“Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emekedjél fel és vesd magadat tengerbe! és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond az megtörténik, annak megadatik az. Ezért mondom néktek: higgyétek, hogy mindazt amiért imádkoztok és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik néktek.” (Márk. 11:20-24)