Hungarian Newsletters

“A kegyelem idején meghallgattalak és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!” (2Korinthus 6:2, kiemelés tőlem)

Ez az üzenet azokhoz szól, akik elfordultak az Úrtól. A visszaesés "hitehagyást, elfordulást, elesést" jelent bibliai értelemben. Pál apostol szerint, aki a fenti verset írta: Íme, most van az üdvösség napja." Másszóval: Ha valaha tervezted, hogy hinni fogsz Jézusban, akkor itt van az ideje..

Lukács evangéliumának 19. része csodálatosan mutatja be Jézus legutolsó jeruzsálemi bevonulását. A következő kép tárul elénk: Krisztus szamárháton közeledik a városba, ahol a tömeg dicséreteket zengve fogadja. Az Olajfák hegyéről indult és ahogy közeledett a városkapuhoz, úgy növekedett az őt körülvevő tömeg is. Az emberek elkezdték levenni a köpenyeiket és letették előtte az útra, pálmafaágakkal integettek és ezt kiáltották: „Itt van Ő! Eljött az óra, Izráel királya megérkezett. Jeruzsálemben béke lesz. Végre eljött a megígért királyság!”

Nemrégen kezdtem tervezgetni hogy írok egy könyvet Isten szentjeinek szenvedésérõl. Fel akartam bátorítani a keresztény hívõket, hogy az Úr hûséges még megpróbáltatásuk közben is. Azóta sokan írtak tanúvallomást téve, hogy Isten miképpen adott kegyelmet szenvedésük idején. Az egyik asszony egy hosszú ideig tartó fizikai megpróbáltatásról írt:

Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra." (2Timóteus 1:12, kiemelés tőlem).

Íme, ezek egy haldokló ember szavai. Pál apostol tanítványának, a fiatal szolgálattevő-gyakornoknak, Timóteusnak írta. Később ugyanebben a levélben Pál ezeket a nehéz szavakat közli bizalmasan Timóteussal: "Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam"(4:6-7).

Isten nem élvezettel teszi ki gyermekeit a megpróbáltatásoknak. A biblia azt mondja, hogy Krisztus együtt érez velünk, amikor nehézségeken megyünk át, "megindulva gyarlóságainkon". Krisztus azt mondja az Egyháznak, "Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet…" (Jelenések 2: 9) Lényegében ezt mondja, "Jól tudom min mész keresztül. Te talán nem érted ezt, de én jól ismerem bajodat."

Pál Apostol meggyõzte a Thessalonikai gyülekezetet, hogy tanulják meg miként járjanak az Úr elõtt és az Õ kedve szerint. Azt mondta nekik, ".amint tõlünk tanultátok mi módon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek." (1 Thess. 4:1). Pál ezután hozzátette, ".hogy mindinkább gyarapodjatok." (4:1)

Mindinkább gyarapodjatok azt jelenti, hogy növekedjetek. Pál azt mondta, "Erõs evangéliumi tanítás alatt ültetek. Egy szilárd alapzaton álltok. Ezért kell, hogy növekedjetek a kegyelem által minden vonalon - hitben, tudásban, szeretetben."

Mi, keresztények nagyon sokat küzdünk azért, hogy megtaláljuk Isten akaratát az életünkre. Ha pedig úgy hisszük, hogy megtaláltuk, keményen dolgozunk azért, hogy lássuk beteljesedni az életünkben.

Meg vagyok győződve arról, hogy az Isten akaratának megtalálására irányuló küzdelem - benne élni, járni, látni beteljesedni - a legnagyobb harcaink egyike is lehet. A küzdelem pedig felerősödik, amikor nehéz körülmények között találjuk magunkat.

"Imé az én szolgám akit gyámolítok, az én választottam akit szívem kedvel, lelkemet adtam ôbelé, törvényt beszél a népeknek. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyerta belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. Nem pislog és meg nem reped míg a földön tövényt tanít és a szigetek várnak tanítására." (Ézsaiás 42 1:4)

"És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sõt ráadást adnak néktek, a kik halljátok. Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van." (Márk 4, 24-25)

Jézus tudta, hogy ezek a szavak különösen hangzanak a nem szellemi fülek számára. Így hát az üzenetet megelõzõen azt mondta, "Ha valakinek van füle a hallásra, hallja" (4, 23). Lényegében ezt mondta nekünk, " Ha szívetek nyitva áll Isten szelleme elõtt, akkor meg fogjátok érteni, amit mondanom kell nektek."

CMeg vagyok róla győződve, hogy Isten olyan közel próbál jutni népéhez mint soha azelőtt.

Ahogy az Ige előre megírta, az ördög hatalmas haraggal leszállt, jól tudva, hogy rövid ideje van hátra. Most pedig Isten népének szüksége van a Szent Szellem erőteljes kiáradására, egy természetfeletti érintésre, amely hatalmasabb, mint ami Pünkösdkor volt.