Hungarian Devotionals | World Challenge

Hungarian Devotionals

Jézusra rögzített tekintet

David Wilkerson (1931-2011)August 16, 2019

“ Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt” (Máté 14:24).

Az ötezer ember megvendégelésének csodáját követve, Jézus elküldte az embereket és a tanítványait is eltávozásra kérte. Nagyon kimerítő nap volt és a Mesternek szüksége volt pihenésre. De a tanítványok csónakja viharba került és bár tapasztalt tengerészek voltak, a vihar hevessége némi riadalmat okozott. Feltehető hogy találtak némi nyugalmat abban a tudatban hogy Jézus közel van, de arra nem számítottak ami ezután következett.

“A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak” (Máté 14:25-26). A tanítványok meg voltak rémülve, de Péter egy bátor hitbeli lépést tett és elhagyta a hajót. Neki elegendő volt egy pillantás a Megváltójára! Péter azt mondta: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen (14:28)." Péter, Jézusra rögzítve határozottan a tekintetét, kilépett a csónakból. Ő nem a hitét fitogtatta, vagy másokat próbált lekicsinyíteni, ő egyszerűen az Úrhoz akart közelebb lenni.

Bár igaz hogy Péter süllyedni kezdett amikor levette a tekintetét az Úrról, ő felfedezett egy helyet Krisztusban a viharos, tomboló tenger felett. Azon sétált ami őt fenyegette, csakhogy Jézushoz érkezzen. A hit, ami minden fölött tartotta őt egy ideig, a végtelenségig megtarthatta volna. De ő levette a tekintetét Jézusról és megengedte hogy a körülötte levő zűrzavar megtörje a bizalmát.

A Péter története figyelmeztet minket hogy minnél súlyosabb a válság, egy hívőnek annál szorgalmasabban kell követnie Krisztust. Nézz az arcába a válság közepette és imádkozzál: “Uram, vonj közelebb Magadhoz. Engedd hogy minden az életemben Hozzád vezessen.”

Download PDF

Azzá válunk amit szemlélünk

David Wilkerson (1931-2011)August 15, 2019

István látta az egeket megnyílni és az Emberfiát a trónon, Akinek a dicsősége megjelent rajta mindazok szeme láttára akik közel álltal hozzá. Mivel pedig teljes vala Szentszellemmel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől, És monda: “Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani” (Ap Csel 7:55-56).

István azt képviseli, amilyennek egy igazi keresztényeknek lennie kellene: Szent Szellemmel teljes és akinek tekintete a dicsőség Emberén van. Aki úgy tükrözi ezt a dicsőséget hogy mindazok akik látják őt meglepődnek és csodálattal telnek be.

István egy reménytelen helyzetben volt, megrögzött vallásos őrülettel, babonával, előítélettel és féltékenységgel körülvéve. A dühös tömeg szorongatta őt, vad szemekkel és vérszomjasan, halál várt rá. Ennyire lehetetlen körülmények! De felemelve tekintetét a mennyre, István látta az Urát dicsőségben és hirtelen a földön való elutasítása semmit nem jelentett a számára. Ő mindezek fölé emelkedett.

Egyetlen pillantás az Úr dicsőségébe, egy szempillantás a szentségéből és Istvánnak már nem árthattak. A kövek, a dühös átkozódások mind ártalmatlanokká váltak a számára, mivel az előtte levő örömre tekintett. Ugyanígy, egy pillantás az Úr dicsőségébe felül emel téged minden körülményen. Az Úron tartva a tekinteted, szüntelen Hozzá kiáltva minden órában békét és nyugalmat biztosít, amire semi más nem képes.

István meglátta a megdícsőült Emberfia sugarát a mennyben és visszatükrözte egy Krisztust elutasító világnak –  “miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre” (2 Korintus 3:18).

Valóban igaz hogy azzá válunk amit szemlélünk. István egy élő tükörré vált, amiben az emberek láthatták Jézus dicsőségét visszatükröződni. Nekünk is ezt kellene tennünk! Amikor az ellenség betör mint az árvíz, nekünk egy időben kell gyönyörködnünk és elutasítanunk a világot magunk körül, a Krisztusban kedves, nyugodt pihenésünk révén. Ezt úgy tudjuk elérni hogy a gondolatainkat Krisztuson tartjuk.

Download PDF

Egy hang a pusztában

David Wilkerson (1931-2011)August 14, 2019

Keresztelő János szelíden és egyszerűen fogalmazta meg a szolgálatát amikor azt mondta: “Én kiáltó szó vagyok a pusztában” (János 1:23). Ez a szolgája az Istennek, akiről az Ige azt mondja “az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb” (Máté 11:11), a legfinomabb és legáldottabb volt a próféták között és az igazság tiszteletbeli prédikátora.

A tömeg összegyűlt hogy hallgassa János perzselő üzenetét és sokan megkeresztelkedtek és a tanítványai lettek. Néhányan úgy hitték hogy Ő a Krisztus, mások hogy Ő Illés aki feltámadt a halálból. De mindezek ellenére János megtagadta hogy felmagasztalják vagy előléptessék. Ő megüresedett attól hogy saját magát szolgálja és folyamatosan visszavonult a középpontból.

A saját szemében, a próféták között a legnagyobb, nem tartotta magát méltónak hogy Isten emberének hívattassék - csupán egy hangnak. Valójában csak egy hangnak a pusztában, szerény, visszavonuló és nem aggódó a becsülete miatt. Ő még ahhoz sem tartotta méltónak magát hogy megérintse  a Mestere saruját. Az egész életét odaszentelte az “Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűneit” (János 1:29). Micsoda feddés nekünk, ebben a mai világban, ami a személyiségek előléptetéséről szól, a befolyás megragadásáról, az egó kioldásáról és dicsőség keresésről. János mindezt megszerezhette volna, de ő így kiáltott: “Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom” (János 3:30).

A János örömének a titka az volt hogy ő nem a szolgálatában vagy munkájában lelte az örömét, a személyes hasznosságában vagy széles körű befolyásában. Az ő tiszta öröme az volt hogy a Vőlegény jelenlétében állhatott és örvendezhetett a hangjának.

A keresztények mindenhol azt mondják : “Akarom hogy az Úr használjon. Akarom hogy az életem számítson az Úrnál. Teljes időben akarom szolgálni Őt.” Ez valóban dicséretes, de mindenképp azzal kell együtt járnia hogy örömünket leljük úgy az Úrral való közösségünkben, mint a szolgálatban.

Kötelezd el magad az Úrnak felülről való elhívására, hűségesen követve Őt és bizonyságot téve másoknak az Isten Bárányáról. A legnagyobb jutalom valószínűleg azoknak fog adatni akik rejtőzködnek és ismeretlenek, Istent dícsőítve az Ő hűségébe vetett egyszerű tanúbizonyságukkal.

Download PDF

Hagyd a csatát Isten Kezeiben

David Wilkerson (1931-2011)August 13, 2019

“Hadakat némít el a föld széléig” (Zsoltár 46:9). Milyen örömmel fogadott üzenet ez az Isten gyermekének akit megtört és megtépett a hadviselés. A harc amit folytatunk a lelkünkben az Ő harca és egyedül Ö tud véget vetni. A mi szerető Atyánk nem fogja megengedni a hústestnek és az ördögnek hogy vereségbe kényszerítsen minket.

A héber szó a küzdelemre amit Dávid a Zsoltárok 46:9-ben használ a milchamah, aminek a jelentése táplálni, fogyasztani, felfalni, felemészteni, enni, legyőzni. A szó gyökerének jelentése étel vagy kenyér a fenevadnak. Itt használva az üzenete egyszerűen csodálatos, ok a hatalmas ünneplésre. Ez azt jelenti hogy Isten meg fogja akadályozni az ellenséget hogy elnyeljen, felfaljon minket.

Az örömhír üzenete hogy mi a teljes szeretet Istenét szolgáljuk – egy irgalmas Istent aki a szeretteit minden zűrzavar fölé akarja helyezni. Isten végső célja a gyermekei számára a bőséges élet. Az Ő terve nem az volt az életünkre hogy a bűneinkre és kudarcainkra összpontosítva éljük le az életünket. De mi nem tudjuk elfoglalni a helyünket a mennyekben Krisztussal amíg nem válunk teljesen eggyé a halálában és feltámadásában.

A Szent Szellem olyan tudatot ültetett belénk hogy mi nem fogunk tudni valósággal élni, amig nem halunk meg.  Nekünk van egy találkozásunk a halállal, egy sorsunk ami a Krisztus keresztjéhez kapcsolódik. Vess egy pillantást arra hogy hol vagy, az összes félelmeddel, ürességgel, magánnyal, kudarccal és kompromisszummal. Sokkal távolabb vagy attól ahol egy győztes kereszténynek lennie kellene. Ugyanakkor tudod hogy Isten Igéje világosan beszél a győzelemről, a pihenésről és békéről, a bűn hatalma alóli mentességről.

Miután az Ige azt mondja hogy Isten az aki a háborút megállítja, ezt látjuk: “Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten”. (Zsoltárok 46:10) Mennyire következetes az Isten Igéje! Megállítja a háborúkat és amíg Ő befejezi a munkáját addig mi abba kell hagyjuk az erőfeszítéseinket és mindent Rá kell bízzunk.

Milyen csodálatos tudni hogy a jövőnk és a helyreállásunk biztos kezekben van Krisztusnál, a mi Urunknál és Megváltónknál. “Légy csendben” ma és hagyd hogy ez az igazság békességet teremtsen a szívedben.

Download PDF

Felkészülve az ütközetre

Gary WilkersonAugust 12, 2019

“Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak …. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Szellem által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért.” (Efézus 6:10-12, 18)

Az Efézusiakhoz irt levél első 5 fejezetében Pál felismerte a Szent Szellem csodálatos munkáját és örvendezett a hívek szellemi növekedésében. Ebben a záró fejezetben, figyelmeztető üzenetet bocsájt ki az ellenállásról ami feléjük érkezik – és a szükségét annak hogy fel legyenek készülve.

A Szent Szellemtől indíttatva, Pál körültekintően utasította az efézusiakat a szellemi harcban. Először is, figyelmeztette őket hogy a sötétség erői fognak ellenük jönni hogy megfosszák őket az örökségüktől – többször ismételve az ellenük szót. Nem arról szólt hogy feltéve ha az ellenség ellenük jön, hanem mikor, milyen gyakran és milyen erősséggel. Bátorította őket hogy legyenek erősek az Úrban és Tőle függjenek, mert az önerőből folytatott küzdelem nem elégséges.

Az Efézus 6:14-17-ben Pál leírja az Isten teljes fegyverzetét, ami teljesen felkészíti őket:

  • a derék igazságszeretettel való felövezése
  • a megigazulás páncélja
  • Isten saruja a lábakon
  • a hit pajzsa
  • az üdvösség sisakja
  • a Lélek kardja

Meg kell értened hogy a sötétség erői ellen harcolsz. Te a Menny állampolgára vagy, egy hívő, aki hisz az igazságban és harcol az igazságért.  Ahhoz hogy egy győztes életet élj, fel kell öltöznöd ‘Isten teljes fegyverzetét’ és fel kell készülnöd az ellenállásra. Tanulmányozd Isten Igéjét, imádkozz Szellemben és így győztesként fogsz kikerülni az ütközetből, a Mindenható Istennek adva minden dicsőséget.

Download PDF

Isten hatalma által megőrízve

David Wilkerson (1931-2011)August 9, 2019

Van egy fantasztikus történet az Ószövetségben ami a leghűbben bemutatja hogy mit jelent megőrízve lenni Isten hatalma által. A történet a 2 Királyok könyvének 6-dik részében van.

Benhadad, Szíria királya hadat üzent Izraelnek és felvonultatta hatalmas hadseregét ellenük. Ahogy a hadsereg haladt előre gyakran hívta a harci tanácsosát a magán kamrájába hogy megtervezzék a következő nap stratégiáját. De Elizeus próféta, Isten Szellemétől indíttatva az ellenség minden lépését közölte Izrael királyával. Több alkalommal az izraeli sereg megmenekült a vereségtől Elizeus figyelmeztetése által.

Benhadad dühös volt és összehívta az udvari embereit: “Miért nem jelentitek nekem, hogy ki tart a mieink közül Izráel királyával?”Az egyik udvari embere így szólt: “Senki, uram király! De az Izráelben levő Elizeus próféta megmondja Izráel királyának még azokat a dolgokat is, amelyekről te a hálószobádban beszélsz.” (2 Királyok 6:12)

Benhadad azonnal hadsereget küldött hogy elfogják Elizeust. Dótánba mentek éjszaka és körülvették a várost, azt tervezve hogy meglepik az idős prófétát. De a próféta szolgája felébredt és látta hogy “lovas és szekeres hadsereg veszi körül a várost.” Megrémülve rohant Elizeushoz és kérdezte tőle hogy mitévők legyenek. Elizeus azt válaszolta: “Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük!” És Elizeus imádkozott: “Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson.” És az Úr megnyitotta a fiatal szolga szemét és látott. És íme, az meglátta, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal.” (2 Királyok 6:16-17)

Elizeus, a zsoltárossal együtt, teljes bizonyossággal tudta mondani a válságban: “Nem félek a sokezernyi néptől, amely körülvett engem.” (Zsoltárok 3:6).

Hadd legyen a te imádságod is hasonló az Elizeuséhoz: “Uram, nyisd meg a szemeimet hogy lássam a hegyeket megtelve lovakkal és tűz szekerekkel – a seregek Urát!”

Szeretteim, van reménységünk! A seregek Ura velünk van. Ő a mi Megtartónk. Ő nem engedi hogy megbotoljunk vagy elessünk. Ő a tenyerében tart minket. Légy bizonyos abban, Ő veled van hogy megvédjen, vezessen és felfrissítsen ma újra téged.

Download PDF

Szeretett és elfogadott vagy

David Wilkerson (1931-2011)August 8, 2019

Jeremiás egy harsogó hangú próféta volt. Minden szó amit hirdetett hasonlított egy éles kardhoz ami a testbe hasított. Annyira feldűhített politikusokat és gyülekezet vezetőket hogy börtönbe zárták. De mindez idő alatt ez a síró próféta előre tekintett arra a napra amikor Isten meglátogatja az Ő népét és megváltoztatja a szíveiket. Jeremiás tudta hogy Isten sajnálja a népét és örökkévaló szeretettel szereti őket.

Ahogy a Jeremiás 24-ben látjuk az ígéretet az Atya elküdte Krisztust hogy betöltse az Új Szövetséget. Ő megpecsetételte a szerződést a saját vérével és attól a naptól amikor meghalt érvénybe lépett. Ez azt jelenti hogy Isten nem úgy bánik a mi generációnkkal mint a Jeremiás korában. Nekünk új megegyezésünk van job ígéretekre épülve. Jeremiás üzenete a törvényről most beteljesedett a Jézus Krisztus befejezett áldozata által. És milyen hatalmas a különbség Jeremiás mennydörgése és Jézus irgalma között.

Jézus az élete utolsó órájában, a Gecsemáné kertben a tanítványaiért imádkozott a Mennyei Atyjához. Emlékezz, Péter néhány óra múlva elárulta Őt, Tamás kételkedett benne és az összes tanítvány elhagyta Őt és hazatértek. De Jézus nem vádolta őket ahogy látjuk a csodálatos imádságában a János 17-ben:

“(Atyám) a tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet…. Azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat. … Nem e világból valók …. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam… hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél." (János 17:6, 8, 16, 22-23)

Mi azt mondjuk: ‘De Jézus, te nem látod hogy mi van a Péter szívében? Ő el fog árulni téged! És Tamás telve van félelemmel és remegéssel. Hogy tudsz imádkozni értük hogy szeretve legyenek amikor annyira gyengék?”

Oh, igen, a bűneik megszomorították Jézust, de megjelent az Új Szövetség ami megbocsájtást, irgalmat és kegyelmet hozott. “Megbocsájtom az ők bűneiket, nem emlékezem meg többé az ők bűneikről.” Jeremiás az Őszövetség alatt azt hirdette: “A ti bűneitek elválasztanak titeket Istentől”, de Jézus azt mondta: “Én sem vádollak többé, menj és ne vétkezz többé.”

Minden megváltozott. Isten még mindig gyűlöli a bűnt, de nekünk van egy élő Megváltónk, aki Isten jobbján ül és esedezik érettünk. Jézus azt próbálja mondani nekünk: “már nincs szükség Jeremiás mennydörgő üzenetére, hogy távol tartson téged a bűntől. Csak el kell fogadj engem, megtérj és közel gyere Hozzám. Nincs kárhoztatás. Nincs félelem. Egyszerűen szeress engem és el fogod hagyni az összes bűnödet.”

Download PDF

Egy erőteljesebb kiáltás

David Wilkerson (1931-2011)August 7, 2019

Isten át akar törni az Ő népéhez. Ahogy a Szentirás mondja, az ördög felbőszülten jött le, tudva hogy kevés az ideje. Isten népének most szüksége van a Szent Szellem hatalmas kiáradására, egy természetfölötti érintésre, ami a pünkösdi kiáradásnál is hatalmasabb. A mostani időkre szóló kiáltás már Ézsaiás idejében hallható volt: “Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál!... Hiszen öröktől fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent te kívüled, a ki így cselekszik azzal, a ki őt várja.” (Ézsaiás 64:1-4)

Pünkösd napján a 120 tanitvány együtt gyülekezett a felső szobában. Egy testként gyűltek össze egy céllal: hogy lássák Jézus igéretét beteljesedni: “És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.” (Lukács 24:49). A tanitványok kiáltása megegyezett az Ézsaiás idejében elhangzott kiáltással: “ÚrIsten, szaggasd meg az egeket és szállj alá. Hadd minden ellenállás, emberi és démonikus elolvadjon a jelenlétedben, hogy az elveszett megmeneküljön.” És tudjuk mi történt! A Szent Szellem leszállt, és mint lángoló tüznyelv jelent meg a tanitványok fején. Örökre megváltozva hagyták el azt a szobát és több ezrek élete változott meg ennek következtében.

Gondold át mit cselekedett Isten abban a pillanatban. Az egész földön hatalmas sötétség volt, de Isten tekintete 120 alázatos, szent emberen volt akik összegyűltek egy kis, bérelt szobában. És most -ma- Isten készit egy népet akik fellelkesitették magukat hogy megragadják az Urat. A világ minden táján kis gyülekezetekben és közösségekben egy kiáltás hangzik egyre erőteljesebben: “ÚrIsten, szaggasd meg az egeket és szállj alá. Küldd el a Szent Szellemedet és mutasd a jelenlétedet.”

Az egyetlen dolog amit a 120 tanitvány megragadott a felső szobában Jézus igérete volt hogy eljön közéjük. És Ő eljött olyan erővel amit addig senki nem tapasztalt a történelem során. Ma ugyanigy, mi is az Úr egyetlen igéretébe kell bele kapaszkodnunk. Ő megigérte mindenkinek aki követi Őt: “Én rátok hagyom a királyságot, ahogyan rám hagyta az én Atyám.” (Lukács 22:29)

Az Úr most is hallja a kiáltását az Ő népének az egész világon. Ahogy a Szent Szellem leszáll és felpezsdíti a szíveinket hadd legyen ez a mi szívünk kiáltása is: “Ime, Jézus jön. Menjünk ki hogy találkozzunk Vele!”

Download PDF

Hiszed hogy Isten lát téged?

David Wilkerson (1931-2011)August 6, 2019

A legfontosabb kérdés amivel Isten népe szembenéz ezekben az utolsó napokban: ‘Hiszed hogy Isten lát téged? Hiszed hogy Ő mindent meg tud tenni hogy válaszoljon az imádságaidra és betöltse a szükségeidet?’Ugyanezt a kérdést tette fel az Úr a két vak embernek akik hozzá kiáltottak kegyelemért és gyógyulásért. ‘Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?’ Ezt felelték, ‘Igen, Uram.’ ... Erre megnyíltak a szemeik’ (Máté 9:28-30).

Az Úr azt kérdezi tőled, tőlem, a gyülekezettől: ‘Hiszed hogy képes vagyok irányítani és vezetni téged és véghezvinni a tökéletes akaratomat az életedben? Hiszed hogy még mindig dolgozom a te érdekedben? Vagy titokban azt gondolod hogy elfelejtettelek és cserben hagytalak?’ Istent elsősorban nem az érdekli hogy nagy dolgokat tegyünk érte, Ő leginkább azt akarja hogy egyszerűen bízzunk Benne.

A nyugtalan hivők csoportja ‘el akar hagyni mindent és teljes idejű missziós szolgálatba akar állni’. Pontosabban, némelyek eladják házaikat és vállalkozásaikat, felcsomagolnak és elindulnak a családjaikkal valamilyen szegénység-tipusú  misszióba a Szent Szellem valódi vezetése nélkül. Alkalmanként Isten jelen van ezekben a tervekben, de legtöbb esetben nincs.

Szeretteim, Isten nem akar semmit amivel rendelkezel; Ő nem a házadat, a birtokodat, az autódat vagy egyéb földi javadat akarja. Nem! Ő a bizalmadat akarja és Ő sóvárogva várja hogy a bizalmad szilárdan megalapozódjon Benne. Ő engedelmességet vár tőled és Isten Igéje érthetően kifejezi hogy Isten semmi kevesebbel nem elégszik meg mint a hiteddel.

”Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.” (Zsidókhoz 11:6) Maradj veszteg és bízz az Úrban,  rendíthetetlen és megalapozott bizonyossággal. Milyen öröm azzal a biztosítékkal rendelkezni hogy Isten kedvében jársz azáltal hogy Benne bízol.

Download PDF

Isten népével való közösség

Gary WilkersonAugust 5, 2019

“Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért, mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig.” (Filippi 1:3-5)

Pál hálát ad Istennek a szentekkel valo közösségért - a koinóniáért- szentek egyessége -amit a Filippi gyülekezettel tapasztalt, ahogy együtt jártak a hitben. Ez a közösség a Szentírásban semmihez nem hasonlitható. Hatalmas erejű mivel a Jézus Krisztus keresztje lábánál született. Általa, emberek minden nemzetségből, törzsből és nyelvből egy testként gyűlnek egybe.

Tovább olvasva: “Mert tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével; és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára.” (Filippi 1:8-10) Pál gyönyörködött a hívő testvéreivel való közösségében – akik őszinték es következetesek voltak a találkozásuk első pillanatától. Kommunikáltak vele,  támogatták  amikor egyedül ült a börtönben és ő nagyon hálás volt.

Pál hálát adott Istennek a barátaiért akik következetesek voltak hozzá az évek során. A Szent Szellem összekötötte a szíveiket es eggyé lettek Krisztusban. Pál akarta hogy a szeretete egyre növekedjen ezekért a hívőkért.

Ugyanígy ma is az Úr azt akarja hogy az Ő gyermekei közösségben legyenek egymással, szeressék es támogassák egymást. Ez nemcsak megerősíti az Úrral való járásunkat, hanem a biblikus közösség erőteljes bizonyság lehet a világ számára.

Küszködsz hogy közösségben legyél a hívő testvéreiddel? Bátorítalak hogy találj lehetőségeket új módon kapcsolódni Isten népéhez. Nemcsak te tudsz adni másoknak, de más hívők is képesek erősíteni az Úrral való járásodat és közösen létrehozhatjátok a hit erős kötelékét. Az Úr az áldásaival fogja megkoronázni a törekvésedeit  hogy ‘egyre jobban növekedjen a szereteted’.

Download PDF